Kétszínű kalács mandulaliszttel

Nagyon szerettem volna kalácsot enni, így elkezdtem kutatni a receptek után. Épp akkor láttam Paleovital újragondolt kalácsát, amit kicsit átalakítottam, mert nem volt hozzá minden itthon, illetve az nekünk nagyon nagy adag lett volna.

Kell hozzá:

• 5 db tojás
• 9  evőkanál darált madula
• 4 evőkanál olvasztott, de nem forró kókusz zsír
• Paleolit édesítő, de én most datolyaszirupot használtam, ami kompromisszum
• Csipetnyi só
• 1 késhegynyi szódabikarbóna
• 2 evőkanál kakaó
• 1 dl kókusztej, ha szükséges
• sütőpapír + kenyérsütő forma, vagy szilikonos forma 
  
  Kemény habbá vertem 3 db tojás fehérjét csipetnyi sóval. Ebbe beleforgattam a tojások sárgáját, és 2 evőkanál olvasztott kókusz zsírt, 2 evőkanál datolyaszirupot (most már lehet, hogy egy kicsit többet tennék) és a szódabikarbónát. A masszába óvatosan keverj 6 kanál mandulalisztet. Beleöntöttem a tésztát a kenyérformába, és előmelegített sütőben sütöttem kb. 10 percig, nem készre, csak, hogy egy kicsit megszilárduljon. Kikevertem 2 tojást 3 evőkanál mandulaliszttel, 2 evőkanál olvasztott kókusz szírral, 2 evőkanál kakaóval, ízlés szerint vaníliás xukorral, de én ide is 2 evőkanál datolyaszirupot tettem -, az egészet egy kis kókusztejjel hígítottam. A majdnem megsült fehér tészta tetejére öntöttem a kakaós masszát, és egyenletesen elkentem. Az egész megy vissza a sütőbe még kb. 25 percig – rá lehet nézni közben, nem olyan, mint a piskóta! Amikor kivettem, kicsit hűlni hagytam, és egy tálcára kiborítottam a kalácsot. Aki szeretné a még puha tésztába “szurkálhat” mazsolaszemeket vagy aszalt gyümölcsöt. A kihűlt tésztát könnyen lehet szeletelni.

Fehér kenyér paleo módra

Eddig is készítettem kenyeret, de azok olyan laposkák voltak, inkább keksz jellegűek. És hát nálunk elég nagy a szokás hatalma, hogy szeretünk valami laposra kenni valami mást és akkor örülünk. Sokáig kerestem, hogy mi lehetne kenyérsütőgép nélkül a megfelelő alternatíva - elhagytam a sütőlapátot ugyanis és még már régen nem sikerült szereznem bele másikat.

A paleos kenyerek sokszor laposak ugye, vagy nekem túl tojás ízűek. Szeretem én a tojást, de a kenyérnek legyen inkább kenyér íze. Szerintem.

Mezei Elmira blogján olvastam egy receptet, amit kicsit átalakítottam és nagyon tetszik az eredmény. Nem csak gyorsan megvan, hanem jól szeletelhető, és finom is, ráadásul nem kell hozzá semmilyen különösebb alapanyagot vadászni.


Kell hozzá: 

5 evőkanál mandulaliszt (darált mandula)
5 evőkanál kókuszliszt (darált kókuszreszelék)
½ kk. szódabikarbóna
3 db tojás
2 dl víz
1 csapott kk. só

Nem kell megijedni, nem lesz se kókusz, se mandula íze. A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A szárazanyagokat egy tálba összeszitáljuk, hozzákeverjük a szódabikarbónát és a sót. A tojásokat a vízzel felverjük és kézi habverővel összedolgozzuk a lisztekkel. Én szilikonos formában sütöttem, de sütőpapírral kibélelt őzgerinc, vagy valamilyen nem lapos forma is megteszi, és kb. 40 perc alatt megsütjük.  Ebből a mennyiségből nem lesz nagyon nagy adag, de én nem is tudok belőle túl sokat megenni egyszerre. Libazsírral, vagy vajasan, medvehagymával isteni!

Szerelmem a kelbimbó, barátkozzatok ti is vele bátran!

Első említésre sokan fanyalognak, a kelkáposzta főzelék jut eszükbe, pedig szerintem nagyon finom dolog a kelbimbó. A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag kelbimbót Belgiumban nemesítették a 19. században - épp ezért sokáig brüsszeli káposztának is hívták. A káposztafélék családjába tartozó zöldség nem csupán igazi téli ételkülönlegesség, hanem egészséges is.
A benne lévő szulforafánnak köszönhetően serkenti a májban azoknak az enzimeknek a termelését, amelyek a méreganyagok kiválasztásáért felelnek. A vegyületnek köszönhetően a kelbimbó csökkenti a daganatos betegségek kockázatát is.

Magas a rosttartalma és kiváló C-, illetve - anyagcsere-javító - B-vitamin-forrás, ráadásul vízhajtó hatású káliumban is bővelkedik. A növény jellegzetes ízét a sinigrin nevű fitovegyület adja, amely kutatások szerint rákellenes hatású. Ráadásul még a hó alól is frissen szedhető.

És azoknak, akik már értik, de még nem szeretik, itt egy 15 perces fogás, ami szerintem isteni. Köretként is használható, de mi ketten jól laktunk egy adagból ma vacsorára.

Kelleni fog:
4-500 gr fagyasztott vagy friss kelbimbó
3-4 evőkanál libazsír
2-3 gerezd fokhagyma
pár szelet házi mangalica sonka (nekem az volt itthon, de bármilyen sonka jó, esetleg kolbász)
só, bors, füstölt paprikapor

A libazsíron megfuttatom a sonkát, belereszelem a fokhagymát. Egy kicsit pirulnak együtt, erre dobom a kelbimbókat (ha nyers, akkor esetleg egy kis vizet is, és fedő alatt párolnám egy kicsit, de most fagyasztottat használtam). Sózóm, borsozom és megszórom a füstölt paprikaporral (ha nincs otthon csak sima, az is jó, de ettől még különlegesebb lesz az íze).

Amikor már kicsit megpuhult, de nem főtt szét a kelbimbónk, készen is vagyunk.

Jó étvágyat! Remélem, sikerül rehabilitálni ezt a fura nevű, de annál izgalmasabb zöldséget!

Nem a zsír növeszt hájat!

Már annyiszor kellett elmagyaráznom, de most végre találtam egy remek infografikát arról, hogy miért nem a zsíros ételek kerülésével leszünk vékonyak!

Ha nem lehetne jól olvasni, akkor az eredeti itt!

Szóval bármilyen finom az a vajas kenyér, vagy milánói spagetti, az egészség fontosabb!

Amarántos piskóta bazsalikomos citromkrémmel

Nagyon vártam már a tavaszt. Hogy reggel ne ködös, saras, hideg legyen, amikor a kutyákkal ligetben mászkálunk. Hogy ne legyen sötét. Hogy ne legyen tél. Teljen meg a levegő tavasszal és reménnyel. Valahogy, ha süt a nap, mindig úgy érzem, semmi baj nem történhet. Tudom, kicsit bután hangzik.

Ezért is készítettem valami nem nagyon édeset, nem nagyon nehezet. Pille könnyű, ha megettél egy szeletet észre sem veszed.

A tészta:
3 tojásos piskótát csináltam, így igaz, hogy kicsi lett és lapos, de én így szeretem. Meg nem ettük sokan, így nem volt cél, hogy nagy legyen.

Hozzávalók:
3 tojás
6 evőkanál darált, puffasztott amaránt (a DM-ben, vagy jobb közértekben is kapható, egyébként levesbetétnek vagy müzlibe is finom)

3 tojássárgáját kikevertem 2-3 kanál sztívia porral. 3 tojásfehérjét kemény habbá vertem. A két keveréket óvatos mozdulatokkal összekevertem, tettem bele 6 evőkanál előre megdarált puffasztott amarántot és egy kávéskanál sütőport.
Az egészet egy kör alakú formába öntöttem, jelen esetben szilikonosba és a 180 fokra előmelegített sütőben - nyitogatás nélkül - 25 percig sütöttem. A piskóta nem lesz teljesen olyan, mint a hagyományos, kicsit levegősebb és persze nem igazán édes. De nekem nem volt vele bajom. Viszont készíthetitek darált mandulával, vagy darált szezámmaggal is, vagy éppen gesztenyeliszttel. Mindegyik izgalmas szerintem.

A krém:
Én nagyon szeretem a vajat, szerintem a reális paleo teljes értékű része. Sokat is használom. Így ebben a krémben is fő szerepet játszik. Különben ez a krém nagyon jó palacsintákhoz vagy csak úgy magában is. Az angolok lemon curd néven imádják.

Hozzávalók:
3 egész tojás,
ízlés szerint sztívia
3 citrom frissen facsart leve
3 citrom reszelt héja, de ez elhagyható, ha nincs kezeletlen citrom elérhető közelségben
50 g vaj
kevés apróra vágott friss, vagy egy teáskanál szárított bazsalikom

Gőzfürdő felett elkeverem a sztíviát, az egész tojásokat és a citromlevet. Addig keverem, amíg besűrűsödik, ez kb. 10 percig fog tartani. Leveszem a tűzről és eldolgozom a felkockázott, hideg vajjal, és ekkor keverem bele a citrom héját is. Hűtőben egy-két óra alatt krémesen sűrű lesz. Én türelmetlen vagyok, így 20 percre a mélyhűtőbe tettem. Hűtőszekrényben 2 hétig eláll.

A krémet rátettem a piskótára és egy-két órára a hűtőben pihentettem, mielőtt apukámnak elvittem.
Vigyázat, nagyon citromos!