Barna kenyér paleo módra

Egy ideje foglalkoztat a kenyér dolog, mert a nagyobbik lányom nem hajlandó nem enni. A kicsi csak a vajat nyalja le róla. Nem akarok már jobb minőségű, de búzából készült kenyeret sem venni, mert attól pedig én nem érzem jól magam. Nincs bizonyított allergiám, de ha glutént eszem, akkor mindig visszajön a "kő a hasban" érzés és úgy nézek ki, mint négyhónapos terhesen.

Ez most egy amerikai szakácskönyvben olvasott recept, amit helyettesítettem azzal, ami itthon volt. A mértékegység a csésze (cup), de én vettem az IKEA-ban egy olyan mérő kancsót, ami eleve cupokra, azaz csészékre van méretezve. Az eredmény egy kissé tömör állagú, rozskenyérre emlékeztető ízű kenyér lesz. Legközelebb szerintem egy kis vizet is adok hozzá, úgy hátha magasabb lesz. De így is finom volt, nem tojás ízű. 5-6 szelettel több lesz, mint a képen, csak már megdézsmáltuk, mire lefotóztam. 

Hozzávalók:

1/2 csésze szezámliszt

1/2 csésze zöldbanán liszt

3/4 csésze darált lenmag vagy lenmagliszt

1/2 teáskanál só

1/2 teáskanál szódabikarbóna vagy 2 teáskanál sütőpor

4 nagyobb tojás

1 dl olívaolaj

2 teáskanál őrölt kömény

175 fokra előmelegítem a sütőt. A mérőedényben összeállítom a liszteket, a sót, és a sütőport vagy a szódabikarbónát és a köményt. Én géppel kevertem össze a száraz anyagokat először a tojásokkal, aztán az olajjal. Ezt a masszát betettem egy téglalap alakú szilikon formába és 35-40 percet sütöttem. A tűpróbát érdemes kivétel előtt megcsinálni. Egy órát kell hagyni hűlni és utána lehet szeletelni.

Csupa tavasz tortilla reteklevél pestóval és sült retekkel

Újra felkértek a Fem3 Cafe műsorába főzni és valami igazán tavaszi különlegességet kértek. Nemrég olvastam a Fűszer és lélek blogon két retek receptet, ami megihletett és egy nagyon finom fogás készült egy harmadik bevonásával. Először elkészítettem a pestót, aztán a sült retket és végül a tojáslepényt és a tortilla lapokat. Nagyon vicces, ahogy Berki Krisztián mindig sajnálkozik az alapanyagok láttán, aztán pedig alig tudja abbahagyni a kóstolást. A pesto jó még húsokhoz, gluténmentes tésztákhoz. A sült retek pedig köretként is megállja a helyét, de egy rántottával reggelire is el tudom képzelni.



Tortilla (2 nagy lap)
4 tojásfehérje
4 tk útifűmaghéj
3-4 ek szezámliszt
1 tk só
kókuszzsír a sütéshez

A tojásfehérjét habbá verem, ehhez jön a többi alapanyag.
Egy serpenyőbe teszem a kókuszzsírt és a tészta felét szétkenem a serpenyőn. 1-2 perc alatt megsül az egyik fele és óvatosan, egy lapáttal megfordítható. Ugyanennyi ideig kell még sütni.


Reteklevél pesto
Két csomó reteklevél
2 dkg mandula szeletelve, vagy héj nélkül
2 dkg dió
5 dkg parmezán (nekem hosszan érlelt Cheddarom volt itthon)
2 gerezd fokhagyma
só, bors
1-1,5 dl olívaolaj
pár szál snidling apró darabokra vágva
A diót, és a mandulát száraz serpenyőben picit megpirítom. A hozzávalókat a snidling kivételével a turmixba öntjük, és eldolgozzuk.. A snidlinget csak a végén keverjük hozzá, hogy darabos maradjon.

Sült retek:
2 csomó apró hónapos retek
2 csomó újhagyma
0,5 citrom leve
3 ek olívaolaj
1 ek vaj
frissen őrölt bors
nagy szemű tengeri só
A retket és az újhagymát alaposan megmossuk. Fontos, hogy tényleg csak apró retkek jók sütni. Az újhagymát 5-6 cm hosszú darabokra vágjuk. Forró serpenyőbe öntjük az olajat és a vajat, majd rászórjuk a zöldségeket és a citrom reszelt héját. Két percig pirítjuk. Rányomjuk a citromlevet, sózzuk borsozzuk.
A pestot és a sült retket egy két tojásból készült, csíkokra vágott tojáslepénnyel együtt beletekerjük a tortilla lapba.

Maglisztmentes süti kis és nagy kezekbe

Van egy örökmozgó másfélévesem, aki imád kutyafuttában enni, főleg kekszet. Evett már háztartási kekszet, nem tagadom, de úgy érzem, mivel nagyobb mennyiséget eszik, biztosan ki kell találnom valami egészségesebb megoldást. Vettem már bolti gluténmentes kekszet, de azoknak az íze nem jött be annyira. A paleo kekszek pedig, amiket kapni lehet, egyszerűen megfizethetetlenek. Úgyhogy íme egy kísérleti keksz, ami akár torta, vagy süti alap is lehet.

A neten keresgélve láttam meg egy receptet, de tovább gondoltam, mivel van itthon egy csomag zöldbanán liszt kipróbálásra. A szerelem nem következett be azonnal, de lassan barátkozunk. Azért is jó ez a liszt, mert ezzel több a lehetőség, amit használhatunk, ha nem csak paleo, de maglisztmentes dolgokat szeretnénk sütni.

Többféle formában próbáltam megsütni: macis, madeleine, kicsi kuglóf, és sima lapnak, amiből kiszaggattam a nyuszikat sütés után. Egy általános tanulság van, ez a süti hidegen, vagy inkább másnap finom igazán. A tesztalanyomnak eléggé ízlett.

Hozzávalók:

3/4 csésze kókuszzsír
3 tojás
'1/4 csésze tápióka szirup
1/4 csésze kókuszcukor
1 és 1/2 csésze mangós-kókuszos zöld tea, de lehet víz is szerintem, vagy kókusztej
1 csésze kókuszliszt
1 csésze zóldbanánliszt
1/2 csomag sütőpor

A kókuszzsírt az édesítőkkel kikeverem elektromos keverővel, aztán hozzáadom a tojásokat egyenként, Igyekszem a lehető leglevegősebbre keverni. Aztán hozzáadom a teát, majd az összekevert száraz alapanyagokat is belekeverem. Utána beleteszem a kiválasztott formákba és előmelegített sütőben 180 fokon kb. 30-40 percig sütöm. 

Tonhalas tortilla fűszeres répapürével és friss zöldségekkel

Szeretem az egyszerű, és működő paleos recepteket. Éppen ilyen tortillát találtam Posta Renáta új könyvében. Mindenképp ki szerettem volna próbálni és már elsőre is nagy sikere volt. Annyira, hogy a FEM3 Cafe reggeli műsorában is ezt sütöttem Berki Krisztiánnak és Czippán Anettnek. Nekik is, és a rendezőnek is nagyon bejött.

Hozzávalók a tortilla lapokhoz (2db)
4 tojásfehérje
4 tk útifűmaghéj
3-4 ek szezámliszt
1 tk só
kókuszzsír a sütéshez

A tojásfehérjét habbá verem, ehhez jön a többi alapanyag.
Egy serpenyőbe teszem a kókuszzsírt és a tészta felét szétkenem a serpenyőn. 1-2 perc alatt megsül az egyik fele és óvatosan, egy lapáttal megfordítható. Ugyanennyi ideig kell még sütni.

Hozzávalók a tonhalkrémhez:
1 doboz tonhal (vízben lévő, nem olajban)
1 kisebb fej vöröshagyma, vagy újhagyma apróra vágva
1 deci majonéz, vagy amennyi jól esik
citromlé, só, bors,petrezselyem

Leöntöm a levet, kicsit szétvillázom a halat és a többi hozzávalóval összekeverem.

Hozzávalók a répapüréhez:
2-3 répa
1-2 ek vaj, vagy kókuszzsír
só, bors, szerecsendió

A répákat puhára főzöm, majd villával összetöröm. Még forrón hozzáadom a zsiradékot ás turmixolom, vagy villával simára nyomogatom. Aztán jöhetnek a fűszerek.

A lapokra pakolok mindent, itt jött még hozzá rukkola és paradicsom. Feltekerem és begyűjtöm az elismeréseket.

Nulla szemét? Jó lenne.

Az új év sokaknak hoz új elhatározásokat. Nekem az egyik ilyen, hogy megpróbálom úgy alakítani a háztartásunkat, hogy a lehető legkevesebb szemetet termeljük. Még akkor is, ha Budapest belvárosában élünk, nem pedig vidéken, kertes házban, ahogy terveztük. Ott azért kicsit könnyebb lett volna azt hiszem.

A sok blog bejegyzés, négy a beton dzsungelben is használható tippet adott:

1. Reuse (újrahasználni)

2. Reduce (redukálni, azaz minden felesleges dologtól megszabadulni)

3. Refuse (visszautasítani, ami nem kell szívószál, műanyag pohár, zacskó, szórólap stb.)

4. Recycle (szelektív gyűjteni és remélni, hogy újrahasznosítják)

Eddig itt tartunk:

1. Újrahasznosítás:

A kisebbik lányom születése előtt már elhatároztam, hogy mosható pelenkát fogok használni. Belegondoltam abba, hogy másfél tonna veszélyes hulladékot termeljünk, amíg szobatiszta nem lesz, és inkább kerestem az alternatív megoldási lehetőségeket. Van néhány fajta, drága lebomló pelenka, de abban még mindig szabadon benne marad a kaki/pisi és keletkezik a metán gáz, meg az ilyesmi. Aztán meg is tetszettek nagyon a színes popók, a vidám minták és mára ott tartunk, hogy másfél év alatt három csomag eldobható pelenkát használtunk el, vészhelyzetekben, amikor nem volt lehetőség mosni a pelust. Bővebben a témáról a Bab és pötty blogban.

Szerencsére visszakerültek a házunkba a papír, a műanyag és a fém szelektív kukák, így csak az üvegekkel kell messzebbre mennünk.

Igyekszem termelőktől, nem műanyagba csomagolt árukat vásárolni, ha mégis, akkor a zacsi jó lesz kutyasétáltatáskor. Egyébként érdemes például a Nekedterem.hu oldalon vásárolni, mert a hazai gazdákat támogatjátok, jó minőségű alapanyagokat kaptok, és házhoz is hozzák nagyon olcsón. És vannak paleo lisztjeik és pékáruik is. Így én már csak egy héten egyszer megyek hagyományos boltba. Oda pedig mindig viszünk saját, vászon zacsit, vagy az ikeás, nagy, kéket.

Elhatároztam, hogy nem veszek új ruhákat, csak használtat és azt is csak jó minőségűt. Hihetetlen dolgokat lehet találni turkálókban és az Ebay-en. Ugyanígy a cipőkkel is. Ha mégis újat vennék, biztosan nem az olcsóbbat keresném, mert például egy drágább bakancsom van, de már több, mint tíz éves. Ha innen nézzük, nem is volt olyan drága, és nem lett egy évben négy-öt pár szemét, mint az olcsó társaiból.

Igyekszem mindent nagyobb kiszerelésben venni (3 literes mosószer fele annyi szemét, mint az kisebb társai) , illetve olyat választok inkább, ami újrahasznosított csomagolású, vagy netán maga a dolog pl. wc papír is újrahasznosított papírból van. És vettem újrahasznosított, pet palackból készült mosogató szivacsot is. :)

Mindent, amit eddig kicsi, műanyag dobozokban, flakonokban vettem, igyekszem üveg, vagy csomagolás nélküli verzióra cserélni. Értsd testápoló, tusfürdő helyett kézműves szappan, fogrém helyett fogpaszta kicsi üveges, stb. 

2. Kevesebb cucc:

A háztartásunkból előkerült nagyjából 8-10 nagy zsáknyi gyerek és felnőtt ruha, használati tárgyak, amiket már nem használtunk évek óta, vagy tudjuk, hogy nem fogjuk használni őket többet. Ezek mind mentek adomány boltba, anyaotthonba, gyűjtésekbe.

3. Ami nem kell, ne fogadd el:

Mivel mindig van nálam egy plusz vászon táska, így kevesebb nejlon zacsi kell. Azokat pedig a kutyák hasznosítják újra, ami mégis nálunk landol. Ebben még tuti, fejődnöm kell. Az elején sok figyelmet igényel, és tervezést. Például automatikusan elfogadom az ajándék üdítőt a gyroshoz papír pohárban, pedig tudom, hogy rossz az íze és nem fogom meginni.

Szóval ez a kezdet és meglátjuk, hova jutunk. A lényeg az, hogy ha kicsiben mindenki elkezdene foglalkozni ezzel, akkor talán az unokáinknak kevesebb gondjuk lesz majd a hulladékkezeléssel, meg ilyesmi. Ez egy hosszú folyamat persze, és nem mindig fog flottul menni. De lassan belejövünk. És ne felejtsétek: a vásárlásotok szavazat! Fontos, hogy mire adjátok ki a pénzeteket és mit/kit támogattok vele. 

Három jó dolog: cékla, dió, kakukkfű

Lehet izgalmas köret, vagy elvivős ebéd is. De igazából még rágcsálnivalónak is nagyon finom. Egyszerű, de nagyszerű.

Nagyon szeretem a River Cottage című műsort régen, a Kapa, kasza, fakanál dvd-n is megvan. Hugh Fearnley Whittingstall nevét leírni nehéz, de érdemes megjegyezni. A három, eddig magyarul megjelent szakácskönyve mind megvan, pedig egyik sem paleo. De nagyon sok ötletet találtam bennük. Ezt a receptet eredetileg fetasajttal ajánlja, de nem kötelező.

Hozzávalók:

kb. 500 gr cékla

3-4 gezerzd fokhagyma

kakukkfű

extra szűz oliva olaj (és/vagy repce olaj, dió olaj)

75 gr dió kicsit megpirítva

só, bors

nem pleosoknak 75 gr feta sajt

A sütőt előmelegítem 190 fokra. A céklákat pedig hámozás nélkül egyforma darabokra (kisebb) vágom. Én eleve mostanában a minél kevesebb szemét termelése miatt csak nagyon indokolt esetben hámozok bármit is. Egy magas falú tepsibe, vagy én éppen jénaiba szoktam tenni a fokhagyma gerezdekkel és meglocsolom olíva olajjal (extra szűz) és sózóm, borsozom és friss, vagy szárított kakukkfüvet adok hozzá. Összerázom és beteszem a sütőbe. Alufóliával letakarva, vagy egy kis vizet locsolva az aljára egy óra alatt puhára sütöm. 

Közben egy fél gerezd hagymát egy kis sóval és a pirított dióval - akinek van mozsárban - egy kisebb, mély tálban egy nagyobb kés nyelével összenyomkodom. Adok hozzá dió olajat, vagy még oliva olajat, vagy esetleg hidegen sajtolt repce olajat. Kellemes, kicsit darabos masszává passzírozom őket.

A megsült céklát összekeverem a masszával és, ha még kell sózom, vagy borsozom.

A nem paleosok a végén rakhatnak rá feta sajt darabkákat. 

Minden napra egy leves: sütőtök, az ezer arcú

Imádom a sütőtököt mindenhogy. Sülve, főve, levesnek, sütinek, köretnek, innivalónak, bárhogy. Levest is sokféleképpen lehet készíteni, de itthon ez a kedvenc.

Hozzávalók 6-8 adagra:

1 nagyobb sütőtök feldarabolva
1-2 fej vöröshagyma
1 liter házi kókusztej (vagy boltit lehet hígítani, mert az nagyon sűrű, abból nem kell, max 2-3 deci felhúzva 1 literre.)
1-2 gerezd fokhagyma
só, bors,
garam masala (indiai fűszerkeverék)
egy narancs leve (elhagyható)

A sütőtököt megsütöm, a hagymát megpirítom. Ha megsült a tök, akkor a húsát beleteszem a pirított hagymás edénybe, kicsit összesütöm őket. Beleöntöm a kókusztejet, sózom, borsozom, belekerül a garam masala. Megvárom, amíg felforr. Aztán kész is. Még mehet bele a narancslé. A tetejére pirított tökmag, tökmag olaj, csíra, bármi mehet. Aki szereti, egy kis gyömbért is reszelhet bele,

Máshogy: aki nem szereti az indiai ízvilágot, vagy mást is kipróbálna, az nyugodtan kipróbálhatja ugyanezt, csak kókusztej helyett vízzel és kakukkfűvel, petrezselyemmel.

Minden napra egy leves: cékla a gyönyörű

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én imádom a céklát. Mindenhogy. Legkevésbé az ecetes, hagyományos, ecetes verziót. De sülve, főve, levesnek, köretnek, mártogatósnak.... Húúú...

Ez itt a mi kedvenc verziónk levesre. Nagyjából 20 perc alatt kész. Csak azért ennyire sok idő, mert ennyi kell körülbelül, mire megfő.

Ha kis baba, vagy nagyobb baba van a háznál, akkor egy kisebb adagot lehet pürésíteni, vagy ahogy az én lányom szereti, csak úgy kézzel a főtt cékla darabokat.

Hozzávalók kb. 6 adagra

4-5 nagyobb cékla hámozva, darabolva
3-4 nagyobb alma hámozva, darabolva

(A hámozással még hezitálok, mert próbálok minél kevesebb szemetet termelni a háztartásunkban, és a hámozás elég feleslegesnek tűnik néha, viszont sok szeméttel jár.)

4-5 babérlevél
só, bors ízlés szerint

A feldarabolt céklát, almát a babérlevéllel megfőzöm. Aztán a leveleket kiveszem, a többit a levével turmixolom, sózom, borsozom, és kész. Ennyi. A jó céklának annyira isteni az íze, nem kell több extra bele. Az alma pedig puhítja és gazdagítja az összképet. A tetejére csírát, pirított magot, vagy puffasztott amarantot is tehettek.

Új év, új kezdet, bla bla bla

Talán tavaly előtt (de durva ezt leírni) karácsony körül készült az utolsó bejegyzés. Azóta annyi minden történt, hogy még belegondolni is sok, és sokszor nem is tudtam, merre visz majd az utam. Egyszer majdnem biztos voltam benne, és nagy törést okozott, hogy mégsem sikerült - igazából rajtam kívül álló okok miatt. De nagyon sokat tanultam belőle, és már egyáltalán nem bánom, mert így jutottam el oda, ahol most vagyok, és akikkel most vagyok. Ezért hála a tavalyi évnek, az Univerzumnak, vagy bárkinek, aki közben járt. Azt csinálom, amit szeretek: főzök embereknek, és könyvekkel foglalkozom, mert az is régi szerelem. Végül, de nem utolsó sorban pedig már nem csak csajok vannak a csapatban, hanem akadt egy bátor fiú is, aki bemerészkedett közénk, sőt itt is ragadt.

Mostanra viszont elkezdett hiányozni ez az egész írás, főzős, tapasztalatmegosztós dolog. De azt is tudom, hogy nem szeretnék csak és kizárólag receptekről, paleóról beszélgetni veletek. Amikor azon gondolkodtam, hogyan tovább, akkor felmerült, hogy kezdjek egy új blogot, amiben Susa nem a konyhában van, hiszen ezt éreztem olyan szorítónak. De Gergő egyszer csak így szólt, amikor éppen előadtam neki ezt a gondolatmenetemet: De Susa, te a konyhában érzed magad a legjobban, a konyhában olvasol, a konyhában gondolkodsz és a konyhában neveled a gyerekedet, Miért ne maradhatna így az egész, ahogy van? És tényleg. Szóval éppen egy kis átalakulást tervezek, témákkal, optikai tunninggal, meg ilyesmivel, de mindenképpen folytatom. És itt lesznek majd a Kőbaltás kismama dolgok, a főzős kalandozások és az agymenéseim is az állandó helykeresésről.

Tehát boldog mindent nektek is 2015-re és már most bizsereg az összes porcikám, annyi jó dolog fog történni idén! Küldöm a csít nektek is!