2015. február 12., csütörtök

Nulla szemét? Jó lenne.

Az új év sokaknak hoz új elhatározásokat. Nekem az egyik ilyen, hogy megpróbálom úgy alakítani a háztartásunkat, hogy a lehető legkevesebb szemetet termeljük. Még akkor is, ha Budapest belvárosában élünk, nem pedig vidéken, kertes házban, ahogy terveztük. Ott azért kicsit könnyebb lett volna azt hiszem.

A sok blog bejegyzés, négy a beton dzsungelben is használható tippet adott:
1. Reuse (újrahasználni)
2. Reduce (redukálni, azaz minden felesleges dologtól megszabadulni)
3. Refuse (visszautasítani, ami nem kell szívószál, műanyag pohár, zacskó, szórólap stb.)
4. Recycle (szelektív gyűjteni és remélni, hogy újrahasznosítják)

Eddig itt tartunk:
1. Újrahasznosítás:
A kisebbik lányom születése előtt már elhatároztam, hogy mosható pelenkát fogok használni. Belegondoltam abba, hogy másfél tonna veszélyes hulladékot termeljünk, amíg szobatiszta nem lesz, és inkább kerestem az alternatív megoldási lehetőségeket. Van néhány fajta, drága lebomló pelenka, de abban még mindig szabadon benne marad a kaki/pisi és keletkezik a metán gáz, meg az ilyesmi. Aztán meg is tetszettek nagyon a színes popók, a vidám minták és mára ott tartunk, hogy másfél év alatt három csomag eldobható pelenkát használtunk el, vészhelyzetekben, amikor nem volt lehetőség mosni a pelust. Bővebben a témáról a Bab és pötty blogban.

Szerencsére visszakerültek a házunkba a papír, a műanyag és a fém szelektív kukák, így csak az üvegekkel kell messzebbre mennünk.

Igyekszem termelőktől, nem műanyagba csomagolt árukat vásárolni, ha mégis, akkor a zacsi jó lesz kutyasétáltatáskor. Egyébként érdemes például a Nekedterem.hu oldalon vásárolni, mert a hazai gazdákat támogatjátok, jó minőségű alapanyagokat kaptok, és házhoz is hozzák nagyon olcsón. És vannak paleo lisztjeik és pékáruik is. Így én már csak egy héten egyszer megyek hagyományos boltba. Oda pedig mindig viszünk saját, vászon zacsit, vagy az ikeás, nagy, kéket.

Elhatároztam, hogy nem veszek új ruhákat, csak használtat és azt is csak jó minőségűt. Hihetetlen dolgokat lehet találni turkálókban és az Ebay-en. Ugyanígy a cipőkkel is. Ha mégis újat vennék, biztosan nem az olcsóbbat keresném, mert például egy drágább bakancsom van, de már több, mint tíz éves. Ha innen nézzük, nem is volt olyan drága, és nem lett egy évben négy-öt pár szemét, mint az olcsó társaiból.

Igyekszem mindent nagyobb kiszerelésben venni (3 literes mosószer fele annyi szemét, mint az kisebb társai) , illetve olyat választok inkább, ami újrahasznosított csomagolású, vagy netán maga a dolog pl. wc papír is újrahasznosított papírból van. És vettem újrahasznosított, pet palackból készült mosogató szivacsot is. :)

Mindent, amit eddig kicsi, műanyag dobozokban, flakonokban vettem, igyekszem üveg, vagy csomagolás nélküli verzióra cserélni. Értsd testápoló, tusfürdő helyett kézműves szappan, fogrém helyett fogpaszta kicsi üveges, stb. 

2. Kevesebb cucc:
A háztartásunkból előkerült nagyjából 8-10 nagy zsáknyi gyerek és felnőtt ruha, használati tárgyak, amiket már nem használtunk évek óta, vagy tudjuk, hogy nem fogjuk használni őket többet. Ezek mind mentek adomány boltba, anyaotthonba, gyűjtésekbe.

3. Ami nem kell, ne fogadd el:
Mivel mindig van nálam egy plusz vászon táska, így kevesebb nejlon zacsi kell. Azokat pedig a kutyák hasznosítják újra, ami mégis nálunk landol. Ebben még tuti, fejődnöm kell. Az elején sok figyelmet igényel, és tervezést. Például automatikusan elfogadom az ajándék üdítőt a gyroshoz papír pohárban, pedig tudom, hogy rossz az íze és nem fogom meginni.

Szóval ez a kezdet és meglátjuk, hova jutunk. A lényeg az, hogy ha kicsiben mindenki elkezdene foglalkozni ezzel, akkor talán az unokáinknak kevesebb gondjuk lesz majd a hulladékkezeléssel, meg ilyesmi. Ez egy hosszú folyamat persze, és nem mindig fog flottul menni. De lassan belejövünk. És ne felejtsétek: a vásárlásotok szavazat! Fontos, hogy mire adjátok ki a pénzeteket és mit/kit támogattok vele. 


2015. február 8., vasárnap

Három jó dolog: cékla, dió, kakukkfű

Lehet izgalmas köret, vagy elvivős ebéd is. De igazából még rágcsálnivalónak is nagyon finom. Egyszerű, de nagyszerű.

Nagyon szeretem a River Cottage című műsort régen, a Kapa, kasza, fakanál dvd-n is megvan. Hugh Fearnley Whittingstall nevét leírni nehéz, de érdemes megjegyezni. A három, eddig magyarul megjelent szakácskönyve mind megvan, pedig egyik sem paleo. De nagyon sok ötletet találtam bennük. Ezt a receptet eredetileg fetasajttal ajánlja, de nem kötelező.


Hozzávalók:
kb. 500 gr cékla
3-4 gezerzd fokhagyma
kakukkfű
extra szűz oliva olaj (és/vagy repce olaj, dió olaj)
75 gr dió kicsit megpirítva
só, bors
nem pleosoknak 75 gr feta sajt

A sütőt előmelegítem 190 fokra. A céklákat pedig hámozás nélkül egyforma darabokra (kisebb) vágom. Én eleve mostanában a minél kevesebb szemét termelése miatt csak nagyon indokolt esetben hámozok bármit is. Egy magas falú tepsibe, vagy én éppen jénaiba szoktam tenni a fokhagyma gerezdekkel és meglocsolom olíva olajjal (extra szűz) és sózóm, borsozom és friss, vagy szárított kakukkfüvet adok hozzá. Összerázom és beteszem a sütőbe. Alufóliával letakarva, vagy egy kis vizet locsolva az aljára egy óra alatt puhára sütöm. 

Közben egy fél gerezd hagymát egy kis sóval és a pirított dióval - akinek van mozsárban - egy kisebb, mély tálban egy nagyobb kés nyelével összenyomkodom. Adok hozzá dió olajat, vagy még oliva olajat, vagy esetleg hidegen sajtolt repce olajat. Kellemes, kicsit darabos masszává passzírozom őket.

A megsült céklát összekeverem a masszával és, ha még kell sózom, vagy borsozom.

A nem paleosok a végén rakhatnak rá feta sajt darabkákat.